2016. május 8., vasárnap

Amerika kapitány: Polgárháború (2016)

★★★★★★★★★

Mindenki nagyon jól tudja, hogy egy Bosszúállók filmtől mit várjon: minőségi CGI-vel kivitelezett nagy horderejű akciójeleneteket, hatalmas pofonokat és látványos rombolást, iróniát (néha szarkazmust), valamint egy kicsit háttérbe szoruló történetvezetést. Ezt maximálisan hozta ez a rész is, teljesen meg lehetek elégedve a végeredménnyel.

Olykor már nem is tudtam (de igazából nem is nagyon érdekelt), hogy pontosan miért is gyepálják egymást a srácok, egyszerűen csak élveztem a harcot, és közben jókat nevettem azon, hogy nemcsak a kezükkel, de a szájukkal is vívták a küzdelmet, hiszen folyamatosan repkedtek a beszólogatások, egymás piszkálása és kiosztása. És ezzel a vicceskedéssel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy még inkább megkedveljem a filmet, mert nemcsak sima akciójelenetek tömkelegét kaptam - hiszen azzal csak a pasiknak kedveztek volna -, hanem jópofa humort is. Néhány beszólás maradandó maradt. :D

Minden színész, a régiek és az újak is kifogástalan alakítást nyújtottak, szóval ezen a téren sem volt problémám a filmmel.

Innentől spoiler-es:

A film elején ugyebár lecseszik a Bosszúállókat, hogy már megint mindent leromboltak maguk körül, miközben éppen egy ügyön dolgoztak. Az már pusztán részletkérdés, hogy egy kémiai fegyver elrablását akadályozták meg, amivel milliókat lehetett volna megölni, hiszen így is meghalt pár ember (de ezen lépjünk túl, illetve azon is, hogy ezt a kémiai fegyvert végül fél másodperc alatt elfelejtettük...), szóval bármi jót tesznek, az úgyis rosszul sül el, tehát "bébiszitter" kell melléjük.
Ezt néhányan ellenzik, néhányan támogatják, ez a fő konfliktus, ami szerintem simán megoldható lett volna, ha nyugodtan leülnek és normálisan megbeszélik a dolgokat... De akkor nem ők lennének a Bosszúállók... Heves vérmérsékletük ezúttal is fontos szerepet játszik a bonyodalom kibontakozásában, így elmondható, hogy a korábbi filmekhez méltó és - többé-kevésbé - karakterhű maradt a film.
Néhány ellenző, illetve néhány támogató személye előtt azonban értetlenül álltam, pont arra számítottam, hogy sok esetben fordított felállás lesz, főleg a két vezért illetően...

Nézzük a két csoportot:

A kormányzati szerv irányítását ellenzők csapata:

Amerika kapitány, Sólyomszem, Sólyom, Skarlát Boszorkány, Tél Katonája (Bucky), Hangya
A kormányzati szerv irányítását támogatók csapata:
Vasember, Vízió, Pókember, Fekete Özvegy Hadigép, Fekete párduc
Hogy én melyik csapatba tartozom? Talán inkább az ellenzők közé, ugyanis a jó ügyért harcolnak olyanok ellen, akik semmilyen eszköztől nem riadnak vissza. Természetes, hogy a küzdelmük áldozatokkal jár, de sokkal kevesebbel, mintha nem lépnének semmit. Attól, hogy irányítás és ellenőrzés alá vonják őket, ugyanúgy szembe kell szállniuk a rossz fiúkkal, tehát nem értem, hogy miért akarják ennyire "felügyelni" őket, ha a felesleges vérontás, rombolás ezzel se lesz elkerülhetetlen. Ha pedig nem engedik nekik, hogy közbelépjenek, akkor nincs is értelme a Bosszúállóknak...
Érdekes módon azonban nem jutott eszembe drukkolni egyik csapatnak se, mert úgy voltam vele, hogy valahogy muszáj lesz megoldaniuk a nézeteltéréseiket, ha tényleg Bosszúállók akarnak maradni. Ők így együtt kell, hogy maradjanak, súrlódások ide, pofonok oda, mert ha nem, akkor komoly gondjai lesznek mindenkinek.

Mivel a vezetés sérelmezte a pusztítást, amit az egyes akcióik során véghezvittek, ezért a Bosszúállók a nagy harcot egy kiürített reptéren folytatták le, így egy szavuk nem lehetett a fejeseknek, hiszen emberáldozatot nem követelt a "bandázásuk", talán csak néhány repülőgép, illetve épületrész esett áldozatul, ami a korábbiakhoz képest elenyésző veszteség. Még hogy nem figyelnek oda arra, amit mondanak nekik... XD

Az a rész kicsit idétlenre sikerült, mikor Pókembert és Hangyát behozták, bár meg kell hagyni, legalább vicces volt mindkettejük felbukkanása. Hangya kicsit olyan volt, mint egy lelkes, farokcsóváló kiskutya, de rajongásban Pókember se maradt nagyon le tőle. Azonban nem volt kellőképpen megalapozva a beszervezésük, egyszerűen csak megjelentek, de hogy miért is álltak egyik, vagy másik oldalra, az nem igazán derült ki. Jöttek, mert hívták/hozták őket, így megvolt a 6-6 fő az "egyenlő" küzdelemhez, habár nekik senkivel nem volt semmi problémájuk. Sebaj, így legalább még több poént kaphattunk a bunyó alatt, ahol mindannyian brillírozhattak, tehát el kell ismernem, hogy - a kidolgozatlan sztori ellenére - jó húzás volt bevonni őket a csetepatéba.

Míg a Batman Superman ellen: Az igazság hajnala című filmben a fő bunyó kb. 3 perces volt, majd ráeszméltek, hogy az anyukájuk keresztneve ugyanaz, és azonnal le is pacsiztak, mint öribarik, addig jelen esetben maximálisan elégedett lehetek a "háborúval", mert kellőképpen hosszan tartott, amíg alaposan elnáspángolták egymást, mindenki osztott mindenkit, és a nagy összeborulás is lényegében csak "tűzszünet" lett, nem pedig sírva egymás nyakába borulás.

A fordulat a végén (miszerint Vasember szüleit Bucky ölte meg) kicsit váratlanul ért, pedig mivel kétszer is megmutatták már előtte a jelenetet, tudhattam volna, hogy valamit kezdeni akarnak vele, ez azonban meglepő volt.
Arra se lehet különösebb panaszom, hogy karcolások és ruhaszaggatás nélkül úszta volna meg mindenki, ugyanis ezúttal - a szokásostól eltérően - Bucky karja és Hadigép lábai bánták a csatározást, illetve Vasember és Amerika kapitány is több sebből vérzett. Végre úgy tűnik, hogy tényleg egymáshoz értek verekedés közben...

Filmnézés ideje: 2016. május 8.